Vác a 19. század közepén

A képen látható templomtornyok:

A Görög templom. Az ortodox templomot a városban letelepedett délszláv kereskedőcsaládok építették az 1790-es évek elején.

A Fehérek temploma. A fehér ruhát viselő domonkos rendi szerzetesek után kapta nevét. A szerzetesek templomát és rendházát 1699-ben kezdték építeni, de a Rákóczi szabadságharc és a korabeli természeti katasztrófák miatt az építés elhúzódott, a templom csak az 1770-es évekre nyerte el mai formáját. Toronysisakja néhány évvel elkészülte után leégett, azóta ilyen egyszerű a torony lezárása. Az egyhajós templom szerény külsejével harmonikusan illeszkedik a tér hangulatához, belső rokokó díszítése jóval gazdagabb. (A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött XVIII. századi temetkezőhelyet, melyből a "váci múmiák" néven közismertté vált leletanyag származik.)

A Piarista templom. Alapjait 1725-ben rakták le, 1745-re készült el. Tornyait 1886-ban  (vagyis a képen láthatóhoz viszonyítva) átalakították.

A Székesegyház tervezésére még Eszterházy Károly püspök Pilgram osztrák építésznek adott megbízást, de  az 1761-ben lerakott alapokra a következő püspök, Migazzi Kristóf  1777-1783 a saját építésze, Canavale által megálmodott klasszicizáló, későbarokk ízlésű székesegyházat építtetett. Az építésvezető Oswald Gáspár piarista szerzetes volt (aki egyébként a kecskeméti Nagytemplomot is tervezte). A főoltárkép és a kupolafreskó a kor legnevesebb művészei közé tartozó Maulbertsch alkotása. Az építkezés a jó anyagi háttérnek köszönhetően gond nélkül és gyorsan folyt, így 1772-ben sor kerülhetett a felszentelésre. A belső berendezések 1777-ben készültek el.

A Ferences templom és rendház a török idők ostromaiban végképp tönkrement váci vár területén épült. Az 1721-1761 között megvalósított barokk templom berendezése, felszerelése igen gazdag, fő ékessége kora rokokó emeletes fa főoltára. A templom melletti rendházban működött valaha a Kapisztrán Nyomda.